A Kormány 1728/2015. (X.8.) határozata alapján az 1956-os emlékév 2015. október 23. napjától 2017. június 16. napjáig tart. A pályázatokat az Emlékév munkájáért felelős 1956-os Emlékbizottság írta ki, ennek elnöke Balog Zoltán, társelnöke Schmidt Mária. A megbízott kormánybiztos korábban azt nyilatkozta, az emlékév költségvetéseinek és szerződéseinek a nyilvánossággal való megismertetése „indokolatlanul zavarná” annak méltó lebonyolítását. Mégis, úgy két hete a honlapjukon szabadon böngészhető a szerződők listája. Az adatbázist szemügyre véve hitelt adhatunk Schmidt szavainak, a kereshetetlen, képfájlként digitalizált adathalmaz első látásra valóban méltatlan a forradalomhoz. Megfelelő eszközökkel szerencsére feltörhetjük a „cenzúra pecsétjét”. Lássuk, mit sikerül kibányászni, ha elég mélyre ásunk!

Technikai részletek

A szellemesen Üvegzseb névre keresztelt dokumentumot az optikai szövegfelismerés (OCR) csodás technológiájának segítségével sikerült kereshető PDF-fé (a linken megtekinthető, letölthető), és vállalható, bár tisztításra váró Excel fájllá (szintén megtekinthető, letölthető) alakítani. Az OpenRefine a nagyobb hibáktól szabadította meg a táblázatot, aztán kézi igazítások (a kifizetések egységes, nettó áron történő számítása, széttöredezett szavak összeforrasztása, az optikai szövegfelismerő tévedéseinek korrigálása, a MÜPA költéseinél egy 8-ast például 3-asnak vélt) következtek, így végre alkalmassá vált az elemzésre. Ehhez a Tableau adatvizualizációs „szoftverét” használtam (alá kellene húzni, hogy a viszonyunk alig egy hónapos, előfordulhatnak hibák, de nem vagyok profi, csak érdeklődő amatőr). A céginformációkért az Igazságügyi Minisztérium e-cégjegyzékét, ez a szolgáltatás a többi ingyenes társához képest valamivel több információval szolgál, cserébe minden egyes keresésnél igazolnom kellett, hogy nem vagyok robot.  A dokumentum 1205 sort tartalmaz, ennyi pályázattal számoltam – ezzel szemben a honlapon 1561 nyertes pályázatról tesznek említést a mai napon (2017. 05. 22.) A különbség egyik magyarázata az lehet, hogy a legújabb pályázat a táblázat szerint április 25-én indult, s bár egyes vélemények szerint az idő nem is halad, hanem forog, és mi változunk, meg múlunk, itt mégis arról lehet szó, hogy a honlapot könnyebben frissítik, mint a nehezen szerkeszthető, s így aktualitását kissé elvesztett kimutatásukat.

A lista böngészhető, kereshető, csökkenő számsorrerendben tartalmazza a pályázatokat. Ha az egeret az egyes elemek felé visszük, a teljes név is megjelenik.

A pályázatokat hat kategóriába sorolták, mindegyiküket többé-kevésbé beszédes névvel látták el. Az Angyal István pályázaton például a hősöknek, áldozatoknak emléket állító, határokon is átnyúló pályázatokat vártak. Emlékművek felújításáért Büszkeségpont, kocsmák, klubok átalakításáért Romkocsma jeligére kellett pályázni. Mansfeld Péter tudományos kötetek, irodalmi alkotások megjelentetéséért, Sinkovits Imre kulturális, tudományos programokért, Zsigmond Vilmos filmes feldolgozásokért „felelt”.

Csúcsragadozók

Először is arra voltam kíváncsi, mely nonprofit, független, stb. szervezetek, társaságok, csoportok kapták a „legtöbb pénzt”. Ahogy említettem, a kinyert táblázatban nettó és bruttó összegek is szerepeltek, én egységesítettem a tartalmat, a bruttó összegeket nettóra számoltam, és így jelenítettem meg az értékeket. A következő ábrán az összesített nyertesek láthatóak, lezárt és folyamatban lévő pályázataikkal legnagyobb egyetértésben. Összesen 7.898.515.880 (nettó) adóforint került kifizetésre. Átlagban 2 millió forint körüli összegekért pályáztak a résztvevők, az 1194-ből csupán 10 pályázat nyert el 100 milliónál nagyobb összeget, ám ez a szűk csoport a teljes költségvetés 57%-át (4,4 milliárdot) mondhatja magáénak. Az elit klub kapujában 6 résztvevő tolong 50 és 100 milliót tartalmazó táskájával, 50-en tartoznak a középső ligába a 10 és 50 millió közötti pályázataikkal. 5 és 10 közötti összeget 37-en nyertek, s a legfőbb nyertesek szempontjából 743-an a szerény, 1 és 5 millió közötti „futottak még” kategóriába tartoznak. 1 millió alatti összegért 348-an folyamodtak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium programszervezésre költött 895 millió forintot különféle külképviseleteken és a külföldi magyar kulturális intézetekben, ezzel az első helyen végzett, a java csak ezután következik.

Az ábrán azon szerződők 15-ös listája látható, akik a legnagyobb támogatást kapták. Feltüntettem, hogy mekkora volt a részesedsük a teljes összegből, illetve hogy hány napig tartot a pályázatuk. Ezekről az egyes oszlopok fölé állva tudhatunk meg többet, ahol *-gal találkozunk, ott több pályázatot is beadott az illető fél. A legördülő listából választhatunk, hogy a lezárult, a még folyamatban lévő, a megszüntetett, vagy a visszavont szerződéseket szeretnénk-e megnézni.

Komoly-..,

A Művészetek Palotája (850 millió forintért) 25 külföldi helyszínen szervezett koncertet, tájékoztatott Schmidt Mária.  A válogatott művészek és zenekarok Londonba, Berlinbe, Párizsba, Genfbe, sőt, még Brüsszelbe is „elvitték a 60. évforduló hírét”  – lejátszották például a forradalommal összeforrt Egmont-nyitányt is.

Az Állami Operaház október 23-ától november 4-éig négy helyszínen, tizenkét különböző programmal, ősbemutatókkal, musicallel, hangversenyekkel emlékezett. Az Erkel Színházban az 56 csepp vér című darabot mutatták be, az Operaház sajátosan átalakított pincéjében Kádár utolsó beszédét, és még New Yorkban, az ENSZ-székházban is képviseltették magukat.

...és könnyű zenére,

„Alternatíva híján”, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda jóvoltából meglepő helyeken is összefuthattunk az emlékév rendezvényeivel. Öt „könnyűzenei” fesztiválon, a Volton, a Szigeten, a Balaton Soundon, a Strandfesztiválon és a Gyerekszigeten is „bemutatásra kerültek” a forradalom eseményei, szereplői. A Sziget Kft. vezetője, Kádár Tamás és társai például fiatal célközönségüknek – dokumentumfilmjükben meg is szólaltatták őket - megfelelő, befogadható formában tettek erre kísérletet: felállították a Hősök falát, kihelyezték a forradalom szimbólumát, a lyukas zászlót, és egy AN-2-es repülőgépet is különleges vendéglátóhellyé alakítottak át. 

A Gyerekszigeten, Magyarország legnagyobb ingyenes családi rendezvényén, az ötvenes éveket idéző játszóteret létesítettek. A „legnagyobb elektronikus zenei fesztivál”, a Balaton Sound is tisztelgett a forradalom és szabadságharc hősei előtt, LED fallal, óriáskerékre vetített portrékkal, illetve a „Budapest 56” nevű koktéllal. 

A Volt Fesztiválon is hasonló módon, például a „Pesti srácok workshop” keretei között emlékeztek a forradalomról, mint a Soundon, vagy mint a Szigeten. Tulajdonképpen egy vándorkiállításra költöttek 300 millió forintot, a workshop, „pálinka- és pezsgőalapú” koktél, a vetítés, a hősök fala mindenhol, így a Strandon is előkerült, sőt, talán még a Gyerekszigeten is.

..valamint rockoperára

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik alapvető pillére a kereszténység (önmeghatározás), így a megbocsátás is (Lukács 6.37), ami minden bizonnyal az emlékezetpolitikára is rányomja a bélyegét. Ebben az univerzumban Koltay Gábornak is helye van. A Balázs Béla-díjas rendező április 4-én, a felszabadulás ünnepén (újabb önmeghatározás) mutatta be az első „Itt élned, halnod kell” című rockoperáját. Ebben Árpádtól a szovjet tankok bejöveteléig, a „felszabadulásunkig” jelenítette meg a magyar történelmet. Csak időben ugorva, harmincegy évvel később, ugyanezen a címen, ugyanazon a helyszínen, a Hősök terén egy monumentálisabb remake-et készített. Ebben külön figyelmet szentelt a 60. évfordulónak. Koltay, aki a nemzettudat iránti érzékenységét és elköteleződését a Honfoglalással és a Sacra Coronával is bizonyította, zeneszerzésre ezúttal Szűts Istvánt, és Koltay Gergelyt, a testvérét kérte fel, a koreográfiára Zsuráfszky Zoltánt, átírta a szövegkönyvet, és egészen más kompozíciót hozott létre, amiben csak a rendező személye közös az előzővel, illetve az, hogy egy történelmi tablót mutat be.  Az Esztrád Színházat (nettó) 78 millió forinttal támogatta a Bizottság, akik (a színház, nem a bizottság) a sikerekre való tekintettel idén országjáró körútba kezdtek.

Több lábon

A Frank Digital Kft független kreatívügynökség, de ha a feladat azt kívánja, akkor a megrendelő kívánalmainak megfelelően, a fancy, szexi, trendi dimenziók mindegyikén szépen elmozdulva végzi tevékenységét, például épületekre vetít és tűzfalakat fest, valamint alkalmazást fejleszt, online felületeket (342 millióért), imázsfilmeket (52-52 millióért) is létrehoz. A vitatható személyazonosságú, egészalakos épülethálók és óriásplakátok is hozzájuk köthetőek ezek alapján.

 A céget 2014-ben alapították, a DryCom Kft-én keresztül ahhoz a Száraz Istvánhoz kötődik, aki a New Wave Production, és –Media Kft-hez, és ezekkel a Vs.hu-hoz, és az Origo-hoz is kötődik. Annakidején az MNB alapítványaitól is jelentős összeget, több mint 70 millió forintot kapott, ezúttal összesen 522,5 millió forinttal támogatták.

Nem minden változott arannyá a kezükben: kettő, az 56-os forradalom történetével foglalkozó képregényes projektjüket is megszüntették. Így nem kerültek ezek a képregények „minden” középiskolás kezébe, illetve angol, lengyel, román, kínai és orosz nyelvre sem fordították le őket – és a mozikba sem került a történet alapján készült animációs videó. Ez a két projekt 51,5 millió forintba került (volna?). A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) „gondozásában” Fodor Attila (neves képregény rajzoló), és Tállai Gábor (a Terror Háza programigazgatója, a forgatókönyv írója) „tollából” egy másik képregény mégis megjelent az évfordulóra, amit még Bayer Zsolt is meleg szavakkal méltatott. Ennek nem leltem nyomát a szerződések között.

Kommunikáció

Mindshare

A Mindshare, és ügyvezetője Somlói Zsolt, 512 millió forintért kommunikált az emlékévben. Nem ma kezdték, tapasztalt, harcedzett „rendszereken átívelő” médiapiaci szereplők: a Mindshare már szerződött a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel is. Erről az Origo is beszámolt, a további történésekről katalógusok alapján azonban még nem.  Ezek:

• 244 milliós szerződés a BKK-val;
• megállapodás a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal 2015. nyarán 25 milliárdos értékben, 2 másik céggel együtt, akkor már a Simicska Lajos nélküli reklámpiacon;
• májusában megosztva közel 1 milliárdért állampapír reklámra, augusztusban az NMHH-val, októberben az MTVA-val nettó 200 és 400 millió forintért szerződött;
• A „Földet a gazdáknak!” program kommunikációjáért további 200 milliót kaptak;
• Az év elején még olimpia megrendezéséért is síkra szálltak.

New Land Media

Az NLM „2013-ban alakult, 100%-ban magyar tulajdonú vállalat”, a Lounge Designnal együtt Balásy Gyulához kötődnek. Az 56-os költségvetés 6,4%-áért (472 millió forintért), és a finom eufémizmussal kormányinformációnak, vagy „lakossági tájékoztatásnak” nevezett bevándorló- és menekültellenes gyűlölet-, illetve a „Magyarország jobban teljesít” sikerkampányáért felelnek. Újabban „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatokat”, vagyis a Nemzeti Konzultációval összefüggő kommunikációt látják el. Az üzletben nincs barátság, a piaci verseny él(es), utóbbit mi sem bizonyítja jobban, hogy az előző bekezdésben bemutatott Mindshare-t az NLM és a Lounge „ütötte ki” a tízmilliárdos területről. Azt talán már csak zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az MNB megbízásából a bankjegycsere program kommunikációs feladatait is ők végezhetik.

Full HD

Az 1080P Solutions az NLM-hez hasonlóan „az '56-os emlékévhez kapcsolódó médiakommunikációs szolgáltatások beszerzésére megyei-, országos napilapok, heti, kétheti és havilapok, közterületi hirdetési felületek és on-line hirdetési felületeken való megjelenések és kapcsolódó szolgáltatások” elvégzésére kapott „piacképes áron” megbízást: nettó 393 millió forintot. A korlátolt felelősségű társaságról túl sok információ, vagy érdekesség nem áll rendelkezésre, abban az értelemben, hogy bár portfóliója megtekinthető, az teljesen hétköznapi megrendeléseket tartalmaz, a kormányzati megbízások sokáig kerülték. 2014-ben jegyezték be, ügyvezetője Dévényi Balázs, és a HD Group Kommunikációs Ügynökség leányvállalataként tartják számon. Az ügynökség vezetője Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke, a vele készült interjúban az új, 7,5%-os reklámadó, illetve a plakátpiacot átrendező kormányrendelet kapcsán felmerült aggályairól is beszélt. Az egyik kéz ad, a másik elvesz.

Projektmenedzsment, jogvédelem

Az „Uniós pályázatokra szakosodott” Projekt Doktor Iroda vállalja a kötelező nyilvánosság biztosítását; pályázatok megírását, rendezvények megszervezését. Az Emlékév keretében ezt 230 millió értékben tették: pályázatok kezeléséért darabonként 17.600-, projektekért 23.500 forintot számoltak fel. Ellenőrző napokat 1.000.000 plusz ÁFÁ-ért tartottak, s ha ezt helyszíni ellenőrzéssel kötötték össze, az még 175.000 forintot jelentett. Feladatuk a támogatási kérelmek értékelési rendszerének kialakítása és működtetése volt, ahogy ezt a Közbeszerzési Értesítőben is olvashatjuk.

A Zombori Ügyvédi Irodára az időtartamok vizsgálatakor figyeltem fel. Tevékenységüket határozatlan ideig végezhetik, ebben a megtiszteltetésben senki más nem részesült. A projektekhez kapcsolódó jogi szolgáltatást 1.250.000 forintét végzik 2016. júniusa óta, így közel 15 millió forintot fognak keresni az emlékév végére. Egy hirdetésük alapján az iroda tevékenysége a polgári-, a gazdasági-, a munka- és az ingatlanjog területére terjed ki.

Büszkeségpontok

Az adatok tisztítása közben tűnt fel, hogy számos helyen állítottak úgynevezett büszkeségpontot az országban. Ezek önmagukban, egyenként változó értékű 126 ezer, és 7,4 millió forint közötti összegből (átlagban 2,4 millióért) készültek el. Szépen „elbújnak” a pályázatok között, ám ha az egész Büszkeségpont projektet nézzük, és összesítjük a tételeket, máris előkelő helyre lépnek elő. A lenti ábrán látható is, hogy szétporciózás nélkül a 7. helyre kerülnek a legnyereségesebb szerződések listáján (ezen a Frank Digital helyezése attól függően változik (második, vagy hatodik), hogy a pályázatait összefogjuk-e, vagy sem – mivel egyedül ő vett rész több pályázatban a vizsgált csoportból, és a lényegen nem változtat, előrébb kerülésével csak saját pályázatainak egyikét „szorítaná ki”, ettől eltekintettem). A 123 darab büszkeségpont összesen 307 millió forintba került.

A legsikeresebb szerződők listáján összesítve jelenik meg a Büszkeségpontok projektje.

Eloszlásuk valószínűleg semmilyen mintát nem követ, annyi mégis megállapítható, hogy az ország déli-, dél-keleti- és keleti részén kevesebbet emlékművet létesítettek, vagy állítottak fel, mint az „átellenes” oldalakon.

A fenti, nagyítható térkép a Büszkeségpontokat mutatja, a részletekért, például a helyszínért, vagy a megítélt összeg nagyságáért vigyük az egeret a csillagok fölé.

A pályázat kiírása szerint az elnyerhető, előfinanszírozott és vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb 5 millió forint lehet, ennek ellenére például Adács Község Önkormányzata közel 7,5 millióért hozott létre emlékművet (stilizált forradalmi lobogó és szabadságharcos figurája alkotja a kompozíciót). Új és meglévő emlékművek felújításán és felállításán kívül lehetőség nyílt (május 2-án lezárult a pályázás) még emlékszobák, kiállítások létrehozására is lehetett pályázni, Tatabánya Levéltára például erre nyert támogatást. A Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet emléktáblát renovált, Ács városa újat helyezett ki. Budaörsön egyedi utcatáblákat készítettek, számos helyen az emlékezés szempontjából fontos helyek környezetét rehabilitálták, Balatonfőkajáron például parkosítottak, térköveztek. Ez a lista teljesen esetleges, igyekeztem egy-egy példát hozni minden variációra – részletesen itt böngészhető.

Nyomdaipari tevékenységek

A közbeszerzési értesítő hirdetménye is szűkszavúan nyilatkozik a Real Print Stúdió feladatairól: december 31-ig az ország egész területén, minimum 10, maximum 300 helyen szállítással és kihelyezéssel tegye elérhetővé és megismerhetővé az 1956-os év üzenetét. A nyomdára gyorsított eljárásban bíztak 156 millió forintot, ugyanis kivételesen indokolt volt a sürgős „eljárás alkalmazása, hogy az emlékév kommunikációja ne lehetetlenüljön el.”

Két torony

A pályázatok időbeli eloszlásának, a „legforróbb időszakok” elemzésekor (a pályázatok kezdőnapját vettem figyelembe) aránytalanságként is értelmezhető eltérésekre lettem figyelmes. Feltűnt, hogy 2016. márciusában megközelítőleg 116 pályázat startolt el, és ezek együtt körülbelül 2 milliárd forint értékben kaptak támogatást, ám szeptember és október hónapra, amikor 209 és 219, majdnem kétszer annyi, de csak 645- és 609 millió jutott nekik. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a hosszú távú projektek többnyire (egy-egy kivételtől eltekintve) szintén a támogatással bővebben ellátott időszakban vették kezdetüket, és az idő előrehaladtával a pályázatok időtartamával párhuzamosan csökkent a támogatások mértéke is. Az „utolsó időkben” már csak rövidtávú kifizetések történtek, ám azok nagyszámban. Ez szembe megy a meghitt, többgenerációs családi ünnepek és találkozások szófordulatával: „arra a rövid időre már minek”.

Az ábrán az egyes hónapok kifizetéseinek, a benyújtott pályázatok számának, és ezen pályázatok hosszának alakulását figyelhetjük meg.

Napszámosok

Ezen a vonalon elindulva, (talán) érdemes azt is megnézni, milyen árnyékot vetnek a napok az elnyert összegekre, magyarán: mekkora napidíjjal dolgoznak az egyes szerződők, találkozunk-e itt valami különlegességgel. Nézzük figyelmesen az alábbi ábrát, ahol a legerősebb tizenötöst látjuk!

A táblázatban azt láthatjuk, mekkora a napidíja az egyes pályázóknak. Ezt az értéket a megítélt összeg és az időtartam hányadosa adja ki. Ennek alapján lszítettem egy top 15-ös listát, majdaz oszlopokat az időtartam szerint rendeztem csökkenő sorrendbe. A festés a napidí nagyságát jelöli, ez minél vörösebb, annál több.

Látható, hogy például a Mindshare, vagy a New Land Media napidíja közel 1 millió forint, ám ez minimálbérnek tűnik a Visual Europe Zrt. (VE), illetve az Optimusz Direkt Marketing megbízásaihoz képest, melyek 5,6- illetve 5 millióért dolgoztak (a nagy átlag 11 ezerért). S míg az előző kettőnél 452-452 napig robotoltak, utóbbiak 13, illetve 1 nap alatt végeztek a projektjükkel. Azt gondolhatnánk, a gyors munkavégzésért sikerdíjat számoltak fel: a Visual Europe a fővárosi épületeket festette fénnyel (az Erkel Színházat, a 8. kerületben a II. János Pál pápa-, Újpesten a Szent István teret, valamint a Bazilikát), az Optimusz pedig – meglepő módon – direkt marketinget folytatott, 115.000 magánszemélyt keresett fel az email címén, hogy nekik „jóváhagyott tartalmat közvetítsen”. Utóbbi korábban, a Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából, a 48-49-es események méltó megünnepléséhez kapcsolatos direkt marketing feladatokat végezte, a VE a Dagályba telepített LED falat, és a falát is megfestették. Szerencséjükre még idejében az egyetem ellehetetlenítését célzó módosító javaslat benyújtása előtt „leszállították” a CEU komplett AV és színpadtechnikáját is. A céget a Garangold Investment Befektető tulajdonolja, a Garangoldot pedig Garancsi István. Vállalkozása (nem a Videoton) a júniusi 12-ei alapítását követően az NFÜ június 17-én kiírt „Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alapprogram” pályázatában Hernádi Zsolt Gran Private Equity-je mellett győzedelmeskedett, és 3 milliárd forintot nyert mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítására.

Mivel a Blog.hu felülete csak meghatározott számú karaktert tud megjeleníteni, kénytelen vagyok két részre szedni az elemzést, tehát folytatása következik.